1) Ki minősülhet jogszerű földhasználónak – támogatási szempontból?

Támogatási szempontból tágabb az a kör, aki jogszerű földhasználónak minősülhet, hiszen a támogatást igénybe vevő nem feltétlenül esik egybe azzal, aki a földet ténylegesen megműveli.

2) Sorrend dönt a jogszerű földhasználóról

A törvény egy sorrendet állít fel annak kapcsán, hogy kit tekintünk jogszerű földhasználónak. 

Fontos kiemelni, hogy egy terület után csak egy személy kaphat területalapú támogatást, sőt a különböző támogatásokat sem lehet megbontani.

Tehát pl. a fiatal gazda kiegészítő támogatást és az alaptámogatást is ugyanazon személynek kell igényelnie.

Ha többen is igényelnek támogatást a terület vagy annak egy része után, ilyenkor a sorrendben előrébb álló megelőzi a hátrébb lévő igénylőt és természetesen azt is, akinek semmilyen jogcíme nincs a területre.

Akinek a földhasználata a benyújtási határidő utolsó napján fennáll, az jogosult a támogatásra.

3) A sorrend

a.) az a földhasználó, akit a földhasználati nyilvántartásba bejegyeztek

b.) az, akit a családi gazdaság (ŐCSG) képviselőjeként bejegyeztek vagy akit az ŐCSG szerződés képviselőként megnevez (ehhez a bejegyzett földhasználóval egy ŐCSG-ben kell lennie)

c.) a haszonbérlő, felesbérlő, szívességi földhasználó stb. (ha nincs bejegyezve a földhasználati nyilvántartásba)

d.) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvező, vagyonkezelő

e.) a tulajdonos

f.) aki vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából használja a területet és nincs a sorrendben előrébb álló jogcíme

g.) az a tulajdonostárs, aki a tulajdoni hányadánál nagyobb területet használ és erről írásbeli megállapodást is kötöttek, de a földhasználati nyilvántartásba mégsem jegyezték ezt be

h.) az előző pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója

i.) az, aki a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.

2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bekezdés

+1) Szükség van-e a földhasználati jogcím átadására?

A fenti sorrendből kiindulva tehát nem csak a haszonbérlő vagy a tulajdonos igényelheti meg a támogatást, hanem annak a közeli hozzátartozója is (természetesen egy terület után csak egy személy kaphat támogatást).

Másként kifejezve: a források lehívásához nem szükséges a használati jogosultság átadása, nem kell haszonbérleti vagy szívességi földhasználati szerződéseket kötni.

Családon belül hivatkozhatunk akár az ŐCSG-re vagy csak egyszerűen a közeli hozzátartozói viszonyra.